Abroncs a Hold körül

Ma este gyönyörű égi jelenségnek lehettünk tanúi, melynek neve: Holdhalo.

A halo (görögből: ἅλως) egy a Nap vagy a Hold körül megjelenő optikai jelenség.

Több típusa létezik, azonban mindet az 8–12 km magasban képződő fátyol- és pehelyfelhőkben levő jégkristályok okozzák a felső troposzférában. A kristályok alakja és különös rendeződése, valamint a fénysugarak beesési szöge egyaránt felelős a megfigyelt halo típusáért. A fénysugarak visszaverődnek és megtörnek, valamint szóródhatnak, mint a szivárvány keletkezésekor. A jelenség lehet rövidke (pár másodperces), vagy tarthat több órán át.

A légiforgalom növekedésével a jelenség egyre gyakrabban megfigyelhető a kondenzcsíkok miatt keletkező mesterséges felhőknél is.

Meteorológiai szempontból megkülönböztetünk többfajta halót:

• melléknap: a naplemente előtti órákban figyelhető meg a Nap mindkét oldalán (jobb és bal oldali melléknapok) egyszerű fehér foltként vagy többszínű kontrasztos jelenségként
• mellékhold: hasonlóak a kialakulási feltételei a melléknapéhoz, csak itt a fényforrás a Hold
• 22 fokos gyűrű: hatalmas fényes kör a Nap vagy a Hold körül, mely a nap bármely szakaszában megjelenhet; hatszög alakú jégkristályok esetén fordul elő 
• felső és alsó érintő ív: a 22 fokos gyűrű kísérőjelensége lehet; hasáb alakú kristályok okozzák
• zenitkörüli ív: a jelenség egy fordított szivárványhoz hasonlít, melynek középpontja a zenit; a Nap nem lehet magasabban 30 foknál.