Ismeretlen ókori nyelvet azonosítottak

Egy több mint 2500 éves, az Asszír Birodalomban használt, eddig ismeretlen ősi nyelv nyomait találták meg régészek Törökországban. Az ókori Tušhan város valószínűsíthető helyén található Ziyaret Tepe török településen dolgozó kutatók úgy vélik, a nyelvet a mai Irak és Irán határán fekvő Zagrosz-hegység vidékéről származó üldözöttek beszélhették.

Az Asszír Birodalomban elterjedt politikának megfelelően a lakosokat erőszakkal mozdították el szülőföldjükről és áttelepítették a mai Törökország délkeleti részébe, ahol új várost alapítottak, miközben továbbra is őseik életformáját élték. Az általuk beszélt nyelv bizonyítékát egy egyszerű agyagtáblán találták meg, amely azért őrződött meg ilyen jól, mert a tűz elpusztította a Tušhan-i palotát az i.e. 8. század végén, kiégetve az agyagtáblát. Az ékírásos jelekkel televésett tábla azon nők neveinek listáját tartalmazza, akik a palotában teljesítettek szolgálatot és a helyi asszír adminisztrációhoz tartoztak. Dr. John MacGinnis, a Cambridge-i Egyetem Régészeti Intézetének munkatársa elmagyarázta, miért keltette fel a kutatók figyelmét a lista.

„Az eddig elemzett 60 név közül egy-kettő valóban asszír, továbbá néhány még az asszírral rokon nyelvek családjából származik – mint például a luwi vagy hurri – azonban a nagy többség egy korábban ismeretlen nyelvhez tartozik. Ha az elméletünk helyes és ezek az emberek valóban Irak nyugati részéről származtak, akkor valószínűleg Asszíria volt a világ első multietnikus birodalma. Ennek az agyagtáblának a segítségével megtudtuk, hogy az asszírok a keleti régiók lakosságát is meghódították.”

A Tigris-folyó mellett levő Ziyaret Tepe már 1997 óta a régészeti ásatások egyik fő helyszíne. A helytartói palota monumentális épületét még II. Assur-nászir-apli (i.e. 883-859) idején emelték. A Mainzi Egyetem munkatársa, Dr. Dirk Wicke által felfedezett trónteremben találták meg a szerencsétlenségnek köszönhetően kiváló állapotban konzerválódó táblát.

MacGinnis kapta a megtisztelő feladatot, hogy a 144 nevet tartalmazó tábla írásjeleit megfejtse. Az új nyelv mellett eddig egyiptomi, elámi, urartui és nyugat-sémi nyelvcsaládba tartozó neveket talált. Már számos elmélet látott napvilágot a titokzatos nyelv származását illetően. Az egyik elképzelés szerint a Tušhan vidékén beszélt bennszülött nyelv, a shubri lehet a frissen felfedezett nyelv, amit – a történészek legjobb tudomása szerint – sohasem írtak le. Emellett úgy vélik, hogy a hurri nyelv egyik dialektusa, amelyet már ismertek a kutatók és semmiféle hasonlóságot nem mutat a tábla többi nevével.

Egy másik elmélet szerint a muskik által beszélt nyelvről van szó, akik a tábla készítésének ideje környékén vándorolhattak Kelet-Anatóliába. Ez a gondolat azonban kevésbé látszik valószínűnek, hiszen ezek az emberek sohasem szivárogtak be a birodalom határain. A legmeggyőzőbb elmélet szerint azok a lakosok beszélhették a nyelvet, akik a birodalom más vidékein éltek, s csak az erőszakos áttelepítések után csatlakoztak az adminisztrációhoz.

Az asszír királyoknál – különösen az i.e. 9. század környékén, amikor növekedni kezdett a birodalom területe – bevett szokás volt a meghódított népek áttelepítése, amivel az újonnan elfoglalt terület feletti kontrollt akarták megszilárdítani. Az új környezetben kevesebb esély volt a lázadásukra, s teljes mértékben az adminisztrációtól függött a megélhetésük.

Bár a történészek már tudják, hogy a Zagrosz-hegység vidékét a birodalomhoz csatolta az asszír sereg, azonban az asszír annexió alatt álló területen létezhetett egy eddig nem ismert nyelv. Esarhaddon asszír király szövegeiben tett utalást egy mekrani nevű, ismeretlen nyelvre, amelynek képviselőit a Zagroszból üldöztek el, azonban valószínűleg egy másik fejedelemségről lehetett szó.

„Ha feltételezésünk helyes, Irán egy korábban ismeretlen nyelv otthona lehetett” – mondta MacGinnis. „A szöveget tekintve az első benyomásunk egyből az volt, hogy a táblán lévő női nevek csoportja egy elszigetelt közösséghez tartozik” – tette hozzá.

Forrás